Program


Csíksomlyói magyar passió
8

Csíksomlyói magyar passió

Csíksomlyói magyar passió
Az Evangélium Színház és a Forrás Színház közös produkciója.

Az 1751., az 1752., az 1759. és az 1766. évi Csíksomlyói misztériumok, valamint egy ismeretlen helyről származó passiójáték felhasználásával színpadra írta Katona Imre.

 több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2011. december 17. szombat, 19:00

A passió szövegét kezdetben felolvassák a köznépnek a nevezetes egyházi ünnep, húsvét alkalmával. Később a templom falain belül a papok által párbeszédes formában előadva hallgatják a hívők. Majd amikor a színház játékossága már túlnő a templomi közegen, a dramatizált passiójáték kikerül a templom elé, aztán a vásártérre. A szöveget hallgató emberből pedig színháznéző, és sokszor (szín)játékos résztvevő válik.

Az itt felhasznált nagypénteki misztériumok a maguk idejében igazi „népszínművek” voltak. Professzorok írták, gimnazisták és felső iskolások bevonásával adták elő őket, a csíki, a gyergyói és a Székelyföld távolabbi vidékeiről is odasereglő hallgatóság előtt, mely szövegek aztán a csíksomlyói ferences barátok lejegyzésében maradtak ránk.

Katona Imre különleges szertartásjátékában Krisztus passiója össznépi rituálé, amelyben egy színházi közösség kínokkal teli, ám felemelő alkotómunkájának részeként születik újjá a passió.

A Csíksomlyói magyar passió a rendező, Pataki András koncepciója és dramaturgiai munkája nyomán jelentős módosuláson esett át: a végzések (jelenetek) közti morális közjátékok dalszövegekké alakultak, amelyekre Szarka Gyula (Ghymes együttes) szerzett a népénekek világát idéző modern hangzású zenét. Az orgonán és dobokon megszólaló dallamok és ritmusok a kortárs tánctechnikák invenciózus felhasználására ösztönözték Demcsák Ottó balettművészt, koreográfust.

Az előadás választ keres arra is, mi az ünnep szerepe az egyes ember és egy közösség életében, s vajon mi, mai nézők eljutottunk-e abba a kegyelmi állapotba („lesz még egyszer ünnep a világon”), amelyre Vörösmarty vén cigánya oly konok reménykedéssel várakozik.

Ajánlatunk


Zenés történeti utazás a tangó születésétől Piazzolláig Tango Harmony Budapest argentintangó zenekar: Bartha Katalin – hegedű, Lázár György – zongora, Bartha Péter – bandoneon, Piukovics Gábor – nagybőgő Tánc: Szőllősi András, Kiss Gy. Zsófia, Sinóros-Szabó Botond, Fülöp Nóra, Adamik Pál, Krizsán Emma

A főszerepben Schell Judit, Jászai Mari-díjas színművész és Szűcs Gabi, a Cotton Club Singers alapítója, Fonogram díjas énekesnő Rendezte: Pelsőczy Réka, Jászai Mari-díjas színész, rendező Közreműködik: Pataj György - zongora Kuzbelt Péter - szaxofon Sárkány Sándor - basszusgitár Berdisz Tamás - dob

Ajánló


Kodály Kórus és a Steve Jazz Trio Bundzik István – zongora Kacsenyák Gábor – dob Horváth Gyula – basszusgitár Vezényel:…

Vecsei H. Miklós és Balla Gergely (Platon Karataev) József Attila-estje

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!